Holdfázisok és a Hold arcai

Miért változik a Hold alakja az éjszakai égbolton? Miért látjuk csak egy oldalát, és mi a helyzet azzal a "sötét oldallal"?

Holdfázisok 

Képzeljük el, hogy az északi pólus felettről nézünk le a Földre és a körülötte keringő Holdra. A Nap jobb oldalról süt. A Hold Nap irányába néző felén mindig világos van.
A Földről nézve a Hold megjelenése folyamatosan változik. Ahogyan a Hold kering a Föld körül, változó mennyiséget látunk a megvilágított nappali és a sötét éjszakai oldalból. Ez a Hold fázisváltozása.


A fázisok nevei:
1. Újhold
2. Növő hold (sarló)
3. Első negyed
4. Növő hold
5. Telihold
6. Fogyó hold
7. Utolsó negyed
8. Fogyó hold (sarló)

  

 

 Holdfázisok 1-8.    --   source: Wikipedia

   

Nézzük meg közelebbről az első diagramot fent, és az alatta lévő holdfázisokat. Egyértelműbb lesz mi is történik pontosan, ha minden fázisnál elképzeled, hogy a Földön állva a Hold irányába nézel. Az 1. fázis esetén: a szaggatott vonal irányába nézve a Hold éjszakai oldala van feletted, míg a túloldalon nappal van. Ezt az éjszakai oldalt azonban nem látod, mivel a Holdnak nincs saját fényforrása, így az égbolt holdtalannak tűnik. Ez az Újhold. Hasonlóan, a 2. fázis estében a Hold már megtett valamennyit a Föld körüli útjából, így a megvilágított, nappali oldalából már láthatsz egy sarlónyit. A 3. fázisnál már a megvilágított oldal felét látod: az első negyedet, és így tovább.

A Hold arcai 

Válasszunk ki egy pontot a Hold felszínén: legyen ez a narancssárga pötty itt lent.

Először koncentráljunk csak a Holdra és a pontra. Figyeld meg, hogy úgy tűnik, mintha ez a pont a Hold kerületén körben mozogna, de valójában a Hold forog a saját tengelye körül ezzel a ponttal együtt. Tudjuk, hogy a Hold egy hónap alatt megkerüli a Földet, ugyanakkor megfordul a saját tengelye körül körülbelül ugyanennyi idő alatt. Figyeld a pontot: megtesz egy kört a Hold forgásával, mialatt a Hold egyszer megkerüli a Földet.

Válasszunk ki egy újabb pontot. Ez legyen kék.

Míg a narancssárga pont Föld felé néz, a kék a túloldalon van. Mozgás közben mindkét pötty a saját oldalán is marad. Ez azt jelenti, hogy a narancssárga pont látható a Földről amikor Nap megvilágítja, de a túloldali kék pontot soha nem láthatjuk. A Holdnak csak ez az innenső arca látható a Földről, amelyen a narancsárga pont van. A nem látható túloldalt pedig néha "sötét oldalnak" hívják. 

Vessünk még egy pillantást a túloldali kék pontra. Néha a napsütötte oldalra kerül, néha pedig az éjszakaira, ahogyan a Hold forog a saját tengelye körül, csakúgy, mint a narancssárga pötty. Tehát nincs örök "sötét oldal". Csak éjszakai és nappali egy adott holdi nap alatt, és látható innenső, meg a soha nem látható túlsó oldal.

 

 A Hold innenső és túloldala.   --    source:Britannica.com