Tegyük fel, hogy a meghívnak a Nemzetközi Űrállomásra. Innen két forgatókönyvünk van:
- A kollégáid nem kedvelnek túlzottan, egy-két nap múlva egy űrsétára küldenek. Űrruha nélkül. Hoppá. (Ez persze lehetetlen, de most tegyük fel, hogy megtörténhet.)
- A kollégáid imádnak, és egy fél évre ott fognak az űrállomáson. (Sokkal valószínűbb.)
Tehát megérkeztél. Üdvözölet a súlytalanságban!
Amit azonnal el is kezdhetsz élvezni, de valószínűleg nem lesz kedved hozzá egyelőre. Kissé össze vagy zavarodva, próbálod eldönteni, hol a lent és hol a fent (de ugye nincs lent és fent). Talán még a fejed is fáj, étvágytalan vagy, amúgy is émelyegsz, vagy rosszabb. Na de itt van, hogy kezelheted ezt a "rosszabbat", Chris Hadfield megmutatja mit kell tenned, ha a reggelid visszakívánkozik:
Ha az űrhajósok eme nem éppen szerencsés 2/3-ához tartozol, akkor érkezésed után pár percen belül tapasztalni fogsz néhányat a fenti tünetek közül - az űrhajós betegség tüneteit (angolul Space Motion Sickness (SMS)). A szervezeted nincs hozzászokva a súlytalansághoz. De két nap, és jobban érzed magad. A harmadik napon pedig készen is állsz az űrsétára.
Kinn az űrben - űrruha nélkül
Balszerencse, nem kedveltek a kollégáid, és szkafander nélkül küldtek ki az űrsétára. Tényleg nagyon kevés időd van, hogy kitaláld hogyan tudnál megmenekülni, mielőtt elveszted az eszméleted. Gyorsan kell cselekedned. Közben itt egy pár dolog ami miatt aggódhatsz: meleg, hideg, sugárzás, vákuum.
Ha éppen nem vagy árnyékban, nincs védelem a napsugarak elől: körülbelül +140 °C van, ami komoly napégést eredményez. Ha árnyékban vagy, akkor elég hideg van: -140°C körül, de egy kis időbe telik míg mirelit lesz belőled: az űrben a hő nem távozik olyan gyorsan a testedből. A melegen és hidegen kívül persze ott van a még a sugárzás. De a legaggasztóbb dolog a vákuum: 15 másodpercen belül elveszted az eszméleted a légüres térben, majd egy-két perc múlva megfulladsz. Visszatartani a lélegzeted nem olyan jó ötlet, végzetesen károsíthatja a tüdőd.
1966-ban, a NASA-nál, egy vákuumkamrás szkafander teszt alatt az űrruhában a nyomás elkezdett csökkeni, egy, a ruhából kiesett oxigéntömlő miatt. Az űrruha tesztelője így kitéve a vákuumnak, 14 másodperc után elájult. Szerencséjére kollégái hamar a segítségére siettek, és később arról számolt be, hogy hallotta ahogyan a levegő szivárog ki a ruhájából. Az utolsó emléke az volt, hogy a nyála elkezdett bugyborékolni a nyelvén. A vákuumban a víz spontán gőzzé alakult, elforrt.
A világűrben, űrruha nélkül, ugyanez történik a testnedvekkel az izmok és a lágyszövetek között is. Az elpárolgó folyadék miatt a tested egyes részei megdagadnak majd, hacsak valaki időben meg nem ment ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése